Madaras és környéke

Madaras község Bács-Kiskun megye Bácsalmási kistérségben, Bácsalmástól délre, a szerb határ mellett fekszik. A község gazdag történeti múlttal rendelkezik. A Telecskai-dombok hátságán közel húsz évezredes őskőkori település nyomára bukkantak. Közép-Európa legnevezetesebb szarmata telepét és temetőjét tárták fel a madarasi határban. Az első írott emlék Madarasról 1377-ben keletkezett.

A 17. század első évtizedeiben a törökök palánkvárat építettek itt a határban lakóknak.
A törökök kiűzése idején a falu elnéptelenedett és mintegy száz évig nem is települt be újra. 1787 júliusában az okmányok már „újonnan benépesített falunak” nevezik Madarast, pecsétjén is ez az évszám szerepel.

Az 1900-as népszámlálás szerint 1134 házban 5658-an laktak. 1919-1921 között Madaras is szerb katonai megszállás alatt állt. A trianoni új országhatár megcsonkította a község határát. 570 birtokosnak 1200 hold földje került az elszakított területekre, amelyeket szerb engedéllyel művelhettek az 1940-es évek végéig. Az 1935-ös összeírás szerint a lakóházak száma 1622. A szántóterületeken gabona- és takarmánynövényeket termeltek, de szőlőtermesztéssel, borászattal is foglalkoztak.

Nevezetességei

Természeti értékei a löszpusztagyepek, valamint a horgásztó védett és védendő élővilága. Madaras löszpusztagyepe a községi legelő, egy természetes löszpusztai vegetáció, amelyben számos ritka társulás fordul elő. A növény és állatfajok életfeltételeinek fenntartása miatt fontos lenne az eredeti észak-bácskai löszpusztagyepekhez nagyon hasonló területeket védetté nyilvánítani (a mezei hérics védett növény lett).

A községtől délre, a szabályozott Kígyós-patak és az országhatár között, a Telecskai-dombok mélyedésében az 1970-es években duzzasztással horgásztavat létesítettek. A vízfelületen és környékén olyan növény- és állatfajok is meghonosodtak, amelyek védettségük miatt megkülönböztetett figyelmet érdemelnek.

A falu idegenforgalmi látványosságai között említhető a római katolikus templom, mely 1799-ben épült, majd 1903-ban és 1937-ben bővítették oratóriumokkal.

A község hagyományos ünnepe a Nagyboldogasszony-napi búcsú augusztus 15-én. Az elmúlt években e naphoz kötve rendezik a Madarasi Napok eseménysorozatot.